November huszonhetedike, péntek este van. Egyedül ülök a bérelt lakásunk nagyobbik szobájában, gyertya lángja táncol az asztalon, közben az Omega együttes Léna című dalát hallgatom, előbb véletlenül, aztán másodjára. Valami megmagyarázhatatlan módon kap el a nosztalgia, olyan erősen hatol be az agyamba a gyerekkorom világa, hogy a sírás kerülget és utolér. Közeledik a huszonötödik születésnapom. […]

nem lehet, hogy mindig a nem folytatódik és az igen lemarad a talán semmi nem is semmi az is nem lesz

Mivel mentem? Először is – mint mindig – késéssel. A mindig-késő emberek tudják, hiába van meg az érzés, hogy most tényleg, most igazán nem lehet késni, mert ez az első alkalom, mert nem tudod, hogy mi vár, hiába, épp csak beérek, el se kezdődött, már leizzadtam, mindez hiába, mert aki késő, az késni fog. És […]

Tarr Béla alkot – és ez az alkotás olyan módon hat egyszerre az intellektusra és az érzékekre, mintha megnyílnának az élet megértéséhez vezető, amúgy észrevehetetlen kapuk. A Krasznahorkai László Az ellenállás melankóliája című regénye alapján készült Werckmeister-harmóniák maga a melankolikus harmónia.

Szentegyháziként sokszor találkoztam már Izolda munkáival, aki amellett, hogy kétgyerekes családanya, esküvőfotózással, portréfotózással és sok minden mással is foglalkozik. Galériáit a nemrég elindult honlapján is követhetjük.